Fábri Zoltán Festményei – Index - Infó - Fábri Zoltán És A Gyötrelem Képei
Szatmári Zsófia itt olvashat.
Szabó zoltán
1950-ben "káderfejlesztéssel" került az államosított Hunnia Filmgyárhoz, ahol művészeti igazgatóként ő tervezte a Déryné és az Erkel című filmek díszleteit. Első filmje, a Vihar 1953-ban készült, s miután a kommunista kultúrpolitika mindenható irányítója, Révai József politikailag "helyesebbre" dolgoztatta át, Fábri megkapta első Kossuth-díját. Törőcsik Mari színművésznő a Fábri Zoltán által rendezett Édes Anna című film főszerepében, 1958. Magyarország, Budapest I. Szőnyeg utca, szemben a Pala utca 8. számú ház kapuja. (Fotó/Forrás: Fortepan / FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY / SÁNDOR GYÖRGY / SÁNDOR GYÖRGY FELVÉTELE) Különleges érzékkel nyúlt az irodalmi alapanyagokhoz, egyszerű adaptációnál mindig többet alkotva. 1955-ben Sarkadi Imre novellájából készült a Körhinta, Soós Imre és Törőcsik Mari főszereplésével, amelynek cselekménye megfelelt a sematizmus összes követelményének, a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusán keresztül mégis a paraszti nemzedékek ellentétéről, a párválasztás szabadságáról szólt, képes volt az emberi kapcsolatok, érzelmek és konfliktusok drámai ábrázolására.
Leonid afremov festményei
Katonai behívót kaptam. Fogságba kerültem. A fogságban forgatókönyvet írtam. 1945 októberében sikerült hazajönnöm. Boldogságos otthonom: a Művész Színház, Várkonyival. A Makrancos hölgy. Állandó díszlettervezés. Pirandello, Lilian Hellmann, Galsworthy stb. rendezések. Házasságom Apor Noémival. Harmincéves voltam, mikor a megromlott pengő helyett a forint lett a pénz. Közben a Magyar Színház, majd újra a Nemzeti. A munka öröme Bajorral. Kassák darabja. Könyvillusztrációk. A mozikban Orson Welles Aranypolgára, egész sorsomra meghatározó. Színházak államosítása. Színigazgatóvá neveznek ki. Az első év végén a Filmfőigazgató azt kérdi, nem akarnék-e a filmhez átkerülni. Azt mondom, igen. Péter fiam születése. Utána 32 év alatt 21 film. Öt nagydíj, húsz vagy talán több egyéb díj nemzetközi fesztiválokon. Két nomináció az Oscar-díjra. Hangos sikerek és hangos bukások részese voltam. 22 éven át a Filmművész Szövetség elnöke. Megkaptam mindent, ami itthon elismerésben megkapható. Szerencsés voltam.
Bellák Gábor 2007-06-25 "Az első világháború harmadik évében, a mérleg jegyében születtem. A háború végének közellátási nehézségeit még eszmélet nélkül éltem át. Nagyapám hatéves koromban gyûjteni kezdte a rajzaimat. Kilencévesen csodálkoztam, hogy az iskolában is felfigyeltek rám. Tízéves voltam, mikor a megromlott korona helyett a pengô lett a pénz. Tizenhat évesen a gimnáziumban Shakespeare-t játszottam, szavalóversenyeket, rajz-, festmény-, szoborpályázatokat nyertem. A Képzômûvészeti Főiskolán a felvételi vizsgám sikerült. Tizenkilenc éves koromban a Nemzeti Szalonban kiállítottam. Filmélményem Marcel Carné, Renoir, René Clair, Duvivier. A harmadik év végén Réti István mesterem közölte, hogy a következő évre tanársegédnek szemelt ki. Nem mentem vissza, mert felvételi vizsgát tettem a Színmûvészeti Főiskolára, s felvettek. Diploma után a Nemzeti Színház igazgatójától, Németh Antaltól négyéves szerzôdést kaptam. Grillparzert, Kós Károlyt, Shakespeare-t, Giraudoux-t rendeztem, kisoperasorozatot a Városi Színházban, díszleteket terveztem, játszottam.
Zoltán dörnyei
Nagy témákat próbált érinteni, sokszor talán programképeket festett, ahogy azt képcímei is sugallják, de mindez semmivel sem csökkenti képeinek fegyelmezett, rajzi struktúrákra épülő kompozícióinak, komplex színharmóniáinak értékét. A nagy "programképek" mellett számos önvallomásos kompozícióval is találkozunk. Fábri Zoltán festészete nem kísérletező piktúra, őt nem igazán formaproblémák izgatják, hanem a komplex emberi tartalmak festôi kifejezésének lehetôsége. Ehhez éppúgy hozzátartozik képei gazdag narratív karaktere, a színek lelki tartalmak kifejezésre alkalmas használata, a festék traktálásának határozottan expresszív jellege. Tájképekkel, csendéletekkel nem találkozunk az életműben. Mint ahogy filmjeiben, úgy festményeiben is az ember, az egyén állt mûvészete középpontjában. Fábri Zoltán kiállítása a 38. Magyar Filmszemle kísérő rendezvénye. Janisch Attila, a szemleigazgatóság elnökének kezdeményezésére idén először a filmszemlét egy nagy magyar alkotó emlékének ajánlotta a szemle igazgatósága.
Makacs is. Erőszakos is. Szívós. Másfél éve újra megkísértett az olajfesték szaga. Kézbevettem megint az ecsetet. Létrejött egy csomó kép. S most olyan, mintha nem is lett volna közben semmi... Eltelt... Elillant... Mi telt el?... Mi az, ami elillant?... Elillant, de mi?... Hahó!... Alighanem... a tükrön a lehelet... " – Fábri Zoltán (1917–1994) 1985-ös önéletrajza azzal a pontossággal és azzal a tömörséggel foglalta össze addigi élete hét évtizedét, mint amellyel filmjeit alkotta meg. Sehol egy fölösleges mondat, minden szava ôszinte, hiteles és pózoktól mentes. Szikárnak és szigorúnak is vehetnénk, ha nem látnánk a szigorúságot is afféle mûvészi manírnak, mellyel az alkotó érzéseit és benső vívódásait próbálná leplezni. Fábri azonban minden szûkszavúsága ellenére is érzéssel és tiszta szívéből beszél. Megindító ez a nyíltság és lenyűgöző ez a pontosság. A festészet művelése, "az olajfesték szaga", s annak kísértő ereje szakította föl a művészben ezt a szívből jövő önvallomást, s úgy tűnik, a festészetben lelte meg ez a nagyszerû alkotó mûvészlétének végső értelmét.
Fábri nem portrékat fest, hanem bizonyos általános emberi szituációkat örökít meg, illetve keserû történelmi tapasztalatait próbálja meg tömör képi üzenetként megfogalmazni. Képcímei világosan kijelölik művei értelmezési körét. Az elnök békeszózata (1985) cím mögött, hacsak nem a bárgyú propagandaképekre gondolunk, mindenki érezhette a szatirikus áthallásokat. A kék arcú, kifejezéstelen tekintetû elnök képe a háttérben masírozó katonákkal pedig teljesen világos célzás volt – ráadásul nagyon filmszerûen – a kor üres politikai jelszavaira, s leginkább a jelentésébôl teljesen kiforgatott "béke" fogalmára. "Az a mániám, hogy az ember alapvetôen szabadságra született. S elviselhetetlen számomra, hogy bár ez így van, az emberiség több ezer éves írott történelme mégis háborúkkal, öldöklésekkel, gyilkosságokkal, tömegmészárlásokkal, bosszúhadjáratokkal, merényletekkel, fajüldözésekkel, népirtással, pogromokkal, az erőszaktevés ezerféle változatával van tele... " – vallotta a művész. Időskori festményeinek egyik központi problémája is éppen a 20. századi emberiség sorsa.
- Kreatív ötletek youtube downloader
- Pillants be Fábri Zoltán forgatására! - Fidelio.hu
- Kulcsrakész ház veszprém
- Koper szlovénia
- Leonid afremov festményei
- Cerbona nyereményjáték 2016 - ajándékcsomag és tablet a nyeremény – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen
- Pécs – Mohács távolság | Útvonaltervező.com
- Gripe water újszülötteknek treatment
- Vezetékes internet | giganet.hu
- Területalapú támogatás 2019 kalkulátor